08 Summer
Hatalmas, kov�csoltvas kapu el�tt �llok, amelyen egy nagy M bet� d�szeleg. A Morrison villa. Mennyi boldogtalan �vet �ltem �t itt.. H�nyszor k�v�ntam azt lefekv�s el�tt, b�rcsak elmehetn�k innen, j� messzire. Oda, ahol nem ir�ny�thatnak a sz�leim.
Egy ideje megtettem, m�gsem vagyok boldogabb. Hiszen �gy sem csin�lhatom azt amit szeretn�k.. Ott kell tanulnom, ahol �k mondj�k, k�s�bb majd ahhoz kell hozz�mennem, akit �k jel�lnek ki nekem.  Az �letem ir�ny�t�s�n k�v�l viszont sosem t�r�dtek velem egy percig sem. H�t ez lenne a szeretet? Borzalmas �rz�s, mikor az eg�sz �letedben feleslegesnek �rzed magad, mintha p�p lenn�l a sz�leid h�t�n, vagy m�g ink�bb egy d�szt�rgy, amivel eldicsekedhetnek. „N�zz�tek, itt a l�nyom, �l tanul� az UCLA-n, �s hamarosan � is h�res �gyv�d lesz!”  H�t igen. Ez a sz�leim f�le szeretet.
Azon kaptam magam, hogy legal�bb 10 perce �llok ott, a kapunk el�tt. Annyira belefeledkeztem a gondolataimba.. az id� pedig csak rep�lt felettem. Hogy hogy ker�ltem ide?
Azon a bizonyos napon, amikor Jamie-vel is tal�lkoztam, kaptam egy levelet a sz�leimt�l, amiben megk�rtek r�, hogy utazzak haza n�h�ny napra, mert valami fontosat akarnak elmondani nekem.  �gy h�t itt vagyok. Fogalmam sincs, mit akarnak elmondani. Viszont ha �szinte akarok lenni, nem is nagyon �rdekel. Ugyanis nem egyszer megsz�vtam m�r, ha valami „�letbev�g�t” akartak elmondani nekem..
Az els� �vodai fell�p�sem volt, h�laad�skor. Az egyik legfontosabb szerepet kaptam a m�sorban, �gy h�t roppant b�szke voltam magamra. Vagyis ink�bb szerettem volna, hogy  a sz�leim azok legyenek r�m. Az el�ad�s el�tti utols� est�ken gyakran illegettem magam a t�k�r el�tt a jelmezemben. �gy visszagondolva nem a m�sor�rt, vagy a „n�pszer�s�g�rt” voltam �gy oda, hanem mert v�gre anya �s apa kis figyelmet szentelnek nekem. Hiszen meg�g�rt�k, hogy az els� sorb�l fognak megn�zni. A nagy napon r�m izgatott voltam. Azonban semmi sem �gy s�lt el, ahogy �n k�pzeltem.. A kezd�s el�tti utols� percekben is �ket v�rtam, de az els� sorban k�t hely �resen t�tongott. Mindv�gig rem�nykedtem.. El fognak j�nni.. V�g�l az egyik �v�n�ni odaj�tt hozz�m, kez�ben a mobilj�val. Azt mondta, Any��k valami nagyon fontos dolgot akarnak mondani. Kital�ltak valamit, m�r nem is eml�kszem mi volt az, ami miatt nem tudtak elj�nni. Persze hogy nem eml�kszem, hiszen akkor csak arra tudtam gondolni, mi�rt �n? Mi�rt pont �n vagyok az a gyerek, akivel ennyire nem t�r�dnek a sz�lei? M�sok lehet, hogy nem �lnek ilyen j� anyagi k�r�lm�nyek k�z�tt, de legal�bb szeretik egym�st, t�r�dnek egym�ssal.. Mi�rt �n?
Az volt az els� csal�d�som benn�k. �s m�g mennyi k�vette.. De ez maradt meg bennem a legjobban. Tal�n, mert akkor voltam a legkisebb. Azt mondj�k, a gyerekkori eml�kek a legmeghat�roz�bbak az �letben. Tal�n ez�rt vagyok m�g most is ilyen boldogtalan? Tal�n ez�rt nem tudok tov�bbl�pni?
A francba. Mostan�ban nagyon gyakran t�rt�nik meg velem, hogy �gy elkalandoznak a gondolataim. Olyan j� lenne elfelejteni egy kicsit ezt az eg�szet. De sajnos nem megy.. ezek az eml�kek ott �lnek bennem, �s nem akarnak elt�nni.  Szinte megakad�lyozz�k, hogy �szint�n boldog lehessek.
M�g mindig a gondolataimba mer�lve �lltam ott. V�g�l er�t vettem magamon, �s bel�ptem a kov�csoltvas kapun, egyenesen a Morrison villa fel�. M�g nem is sejtve, mi m�r majd ott r�m..